1961 Ívenülők (Olvasó lányok) Tatabánya

Íven ülők (Olvasó lányok)

Anyaga: aluminium,
Készült: 1959.
Felállítás helyszíne: Tatabánya-kertvárosi iskola előtt
Felállítás: 1961
Jelenlegi helye: Tatabánya Árpád Gimnázium előtt

R. Kiss Lenke a megbízást 1959. áprilisban kapta meg.

A tervzsűri (Madarassy Valter, Martsa István, Segesdy György) 1959. június 1-én a művészre bízta, hogy a három bemutatott terv közül a helyszín figyelembevételével válasszon. A Bizottság a helyszínen dönt majd a méretről.

Az 1959. június 23-i helyszíni szemlén a Bizottság módosítja az építész helyszín javaslatát és a két figurás ülő kompozíciót fogadja el valamint meghatározza a szobor méretet. A Tervező Vállalat később levelében jelezte, hogy a Bizottság nem volt teljes, mert az Alap küldöttei a megbeszélt 10:00 időponthoz képest 1,5 h késtek, az építészek ezt nem várták meg. Jelezték továbbá, hogy a helyszín és a szoborterv az eredetihez képest történő módosítását (állatcsoport virág-medence szélén) nem fogadják el.

1959. október 5-én felvett 1:1 agyagmodell zsűri megállapítja, hogy „..a kompozíció a kis terv óta sokat fejlődött. Oldottabbá és egységesebbé vált”. Az építész jelzi, hogy a kompozíció az épülettel nem egyeztethető össze, nem egyezik meg a kért megoldással és az ügy kivizsgálását kérte az NEB-től (?).

1959. október 27-re gipszmodell elkészült, a Bizottság átvette. „ Elismeri a Bizottság, hogy a művész az iskolának megfelelő tematikát, kompozícióval és az egész mű hangulati koncepciójával szépen összhangban oldotta meg.” A zsűrin a tervező építész nem jelent meg. A tiszteletdíj végül 40.000Ft lett, a szerződés által megállapított tól-ig sáv pont közepén.

A szobor avatásáról nem találtam információt.

A Veszprémi Napló 1978. április 30-i számában R. Kiss Lenke elmondja, hogy “a bábolnai Burgert Róbert kérte a tatabányaiaktól a szobrot, akik a Pátzayhoz, mint alkotóhoz irányították, aki tovább küldte őket hozzá. Ő megmondta Burgertnek, hogy már nincs meg a gipszminta. A Lektorátus pedig nem engedte a szobrot még egy variációban megcsináltatni, hanem a művész „leterheltségére” hivatkozással más szobrászokat ajánlott a bábolnaiaknak, de azok nem fogadták el.”

Valószínű az ügy végül a Széchenyi portré felállításával (cc 1980) zárult.

2008-ban a szobrot ledöntötték és ezért újra fel kellett állítani, az eredeti posztamens helyett a földön áll.

https://www.kozterkep.hu/5365/olvaso-lanyok

“Tatabányára került 1962—ben az Olvasó lányok c. szobra. Két lány ül egy vas íven s ketten olvasnak egy könyvet. Lábukat az íven ellentétesen vetik át, a szerkezet egyensúlyát ez biztosítja. Homlokukba érő frizurájukból és arcukról a fiatalság üdesége árad. Ruházatuk is a fruskákra jellemző, testhez simuló, főleg függőlegesen rovátkolt, csatlakozva a homlokra aláhulló, hasonlóan mintázott frizurához.
R. Kiss Lenke szobrának szépségét mi sem bizonyítja, mint az, hogy más helységek is kérték, többek közt Bábolna is. A tatabányaiak is szeretik, csak éppen végleges helyét nem találják. Állt már az iskola előtt, a megyei könyvtár előtt, parkban, jelenleg, e sorok írásakor.
Az Olvasó lányok feles méretű /100 cm, bronz/ változata a veszprémi Bakony Művekbe került. Hangulatilag is technikailag egyaránt hasonlít a tatabányai nagyobb méretű szoborra.” (Szíj Rezső)