Szerves molekula (MÁFKI)
Anyaga: kő és bronz, 200 cm.
Készült: 1973.
Felállítás/jelenlegi helye: Veszprém, József Attila u. 34. MÁFKI (ma Pannon Egyetem) épület bejárata előtt
Felállítás éve: 1973
1972 decemberében levelet küldött a MÁFKI vezetése a Lektorátusnak, hogy az intézménynél történő szoborállításról (intézmény fennállása 25. évforduló) R. Kiss Lenkével régóta tartó egyeztetés sorozat eredményeképpen már meglévő kompozíciót fogadja el és a kivitelezésre is a művésznőt bízzák meg.
A zsűri 1973 január 11-én (Cifka Péter, Kiss Sándor) elfogadta a tervet. És ha már ott voltak, elfogadták az Pártházban felállítandó Lenin domborművet is. A határozatban a tervezési tiszteletdíjat 30.000Ft-ban állapította meg. A kész mű átadási határidejét 1973. augusztus 15-ben határozta meg.
Az 1973. március 27-i zsűri megjegyzés nélkül elfogadta az 1:1 gipszmodellt.
Idézet Cifka Péter 1973. március 28-i szakértői jelentésből:
„Teljes hatása – esztétikai érték tekintetében körülbelül ugyanolyan átlagteljesítmény, mint a „figurális” nők – tömkelege – csak anyagban történő kivitelezés után fog megmutatkozni, amikor a formai tekintetben átlagos és kissé közhelyszerű alakítást a különböző színű és fényű anyagok – kő és réz – szinhatása gazdagítja majd.”
1973. április 27-én a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat 37.746Ft összegű ajánlatot adott a mű bronz kivitelezésére. 1973. május 9-én a Lektorátus felülvizsgálatot kért, mert a mű részben kő, és csak részben bronz anyagú. Május 25-én a Kivitelező Vállalat a kérés nem értésének adott hangot és az ajánlatot fenntartotta.
1973. június 1-én a mű részét képező 40 db „atom” kivitelezésre vonatkozóan szerződést köt a MÁFKI és R. Kiss Lenke, 31.455Ft összegben (Kivitelező Vállalat vállalati „regie”-vel csökkentett ajánlata szerinti összeg).
1973. augusztus 10-i zsűri jegyzőkönyv (Cifka Péter) alapján a Lektorátus augusztus 23-i határozatában elfogadja a kész művet.
A Veszprémi Napló 1973. szeptember 8-i száma beszámolt az avatásról.
https://www.kozterkep.hu/10394/szerves-molekula
“Veszprémben 1973-ban a Magyar Ásványolaj, Földgáz Kutató Intézet /MÁFKI/ vezetői kérték meg a művészt, hogy készítsen egy nagyobb szobrászati alkotást, mely kifejezi az intézet munkásságát. R. Kiss Lenkének tisztába kellett jönnie az intézetben folyó munkával és ennek következtében úgy gondolta, hogy ebben az esetben csak non-figurativ alkotás jöhet szóba. Ezzel az intézet vezetősége egyetértett. Nem úgy a fővárosi Lektorátus, amely reá jellemző módon azt bizonygatta az intézet ügyintézőinek, hogy R. Kiss Lenke nem alkalmas a feladat megoldására. Szerencsére az intézet kitartott a művész mellett. A mű, amely végül is az intézet, vezetőivel egyetértésben a szénlánc képletét fejezi ki, utal az intézetben folyó munkára, amelynek során a szénből különböző vegyületek, gázok stb.készülnek. Kifejezi a mü azt is, hogy az emberi tudás hogyan fejti meg az élettelennek látszó természet, ez esetben a szén titkait, a holtnak látszó anyagból hogyan állít elő mozgékony, folyékony, “élő” anyagot. Az élettelen anyag gyűrűjében a tudomány meglátja a mozgó, élő, változó anyag lehetőségét, tehát a mű felfogható úgy is, mint az ember értelmének győzelme az élettelen anyag fölött. Maga a szénlánc képlet kőből faragott kerethez kapcsolódik, a különböző párok képlete a kőhöz tapad. A művet sikerült körplasztikává. alakítania, s azóta is ott áll az intézet bejárati lépcsője előtt felfényezett tardosi kőbe ágyazva. Levegős tér fogja körül, közelről, távolról egyaránt élvezetes látványt nyújt a 2 méteres mű, melyet Szerves kémia címen tartunk számon a művész munkásságában.” (Szíj Rezső)