1974 Gea, Ajka

Gea
Anyaga: süttői mészkő, 300 x 160 cm.
Készült: 1975 (korábbi kisplasztika alapján)
Felállítás helye: , Művelődési Ház előtti tér
Jelenlegi hely: Ajkán a Torna patak mellett, Egy csendes parkban, Városházától kb. száz méterre Devecser irányában található.
Felállítás éve: 1976

1974. április 25. Ajka Városi Tanács kezdeményezése, hogy a II. Ajkai Tavaszi tárlaton I. díjat nyert, megvásárolt Gea c. kisplasztikát köztéri szoborként elkészítethessék, R. Kiss Lenkével, és a „zárolt keretből aktiválhassuk” (magyarán az Lektorátus költségére). A kezdeményezést a Megyei Tanács is támogatta.

(Emlékszem, amikor a kisplasztikát mintázta Édesanyám, nagyon beteg volt. Mondtam is neki: Miért csinálod, majd megcsinálod, ha már jobban leszel ! Nem – válaszolta – most van bennem, most látom, most kell.)

1974. május 21-i levelében a Lektorátus sajnálattal közli, hogy 1974-ben anyagi fedezet hiányában nem tudják támogatni a kezdeményezést. Előreláthatóan csak 1976-ban rendelkeznek fedezettel.

1974. június 27-i az Ajkai Tanács a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnak írt levelében ajánlatot kér a kivitelezésre és jelzi, hogy a finanszírozást vállalja. Válaszlevelében a Vállalat közli, hogy a Lektorátus hozzájárulása szükséges.

1974. szeptember 1-i határozatában a Lektorátus hozzájárul a szobor felállításához.

1975. március 17-i zsűri (Kiss Sándor) elfogadja az 1:1 gipszmodellt. A határozat a művész tiszteletdíját 55.000Ft-ban állapítja meg.

1975. november 12-én a művész átveszi a kész szobrot.

A veszprémi Napló 1976. március 9-i száma beszámol a műalkotás nemzetközi nőnap alkalmából történő avatásáról.

2008. október 8-i szakvéleményében a Lektorátus az Ajka Város Polgármesteri Hivatal szobor áthelyezési kérelmét (parkoló kialakítás miatt) indokoltnak ítélte. Felhívta a figyelmet, hogy a szobornak az eredetihez hasonló környezetet kell biztosítani. (Katona Zsuzsa szobrászművész szakértő (aki ellenezte az áthelyezést) javasolta, hogy a város vizsgálja felül a parkoló építési igényét.

2012-ben a szobrot áthelyezték.

https://www.kozterkep.hu/3698/gaia
“Az 1974-1975-ben született – ezt a kifejezést kell használnunk – Ajkán látható Gea c. szobra R. Kiss Lenke munkásságának egyik. főműve. Kicsoda ez a Gea /Gaia/? A görög mitológiában a Föld istenasszonya. Az Ég urának, Uránosnak a felesége. Ő az anyja a titánoknak, akik fellázadtak, az olimposi istenek ellen, de hiába. /Közülük származott Gea unokája, Prometheusz./ És Gea az anyja a gigászoknak is. Ez utóbbiakat á biztatta föl, hogy támadják meg a Zeus irányítása alatt álló olimpuszi isteneket. óriási erővel folyt a küzdelem. A gigászok szigeteket szaggattak föl, hegyeket törtek darabokra, mindezeket rázúdították az istenekre, akik Zeus vezetése ellenére már—már vereséget szenvedtek, mikor Herkules, földi halandó létére az ő oldalukra állt s az ő segítségével a gigászokra végül is vereséget mértek. De Gea az anyja a föld anyaghoz kötött más szörnyeinek ugyanakkor a világ rendjét őrző Themisnek is. Ki ez a Themis? Görög istennő, Zeus első felesége, a jogrend a törvényesség istennője. lányai a Moirák, a Sors istennői és ugyancsak az ő lányai az évszakokat megszemélyesitő Hórák is, akik tehát egyúttal Gea unokái. A lényeg mégiscsak az, hogy Gea a Földanya, akinek lényéhez nemcsak a termékenység kapcsolódik, hanem a halál is, hisz ő fogadja vissza a földbe a halottakat. A magyar nyelv anyaföld kifejezése így utal erre a kettős szerepre: a föld termékenységéből fakad a táplálók, az élet, s beléje tér vissza a halál révén minden élőlény. Gyümölcsökből és virágokból mutattak be neki áldozatot, ruhája ölében felhalmozott gyümölccsel is ábrázolták. Lénye tehát ellentétekből áll, kérdés, mit ragadott meg belőle a művészet eszközeivel R. Kiss Lenke, a szobrász?
R. Kiss Lenke önmaga lényével jutott volna ellentétbe, ha Gea pusztító, csak. halált hozó vonásait ragadta volna meg. Hisz végül a Halál nem lezárása az Életnek, a Létnek, mert a holt helyébe élők lépnek. Nemcsak a halál győz az élet fölött, hanem az Élet is a Halál fölött. Ezt a halál fölött győzedelmeskedő, az élet örömeit kínáló, a Lét maradandóságát szépséggel hirdető, megtestesitő Geát formálta istennővé R. Kiss Lenke úgy, hogy az anyaisten dúsan fénylő testét, keblét, hasát, combját földi növényi keretbe ágyazta. A művész Geát a Földből bányászta ki, a felesleges követ távolította el róla, hogy kibontsa a maga teljes erejében és szépségében. Benne maradt a Természetben, mégis él, lélegzik, szendereg. Eggyé válik a Földdel és el is válik tőle. Az Élet anyjaként fekszik az anyaföldbe ágyazva, s mégis kiemelkedve belőle: vágyat keltően és vágyat csillapítóan. Kifejezi az anyaság rendithetetlen nyugalmát és az emberi létbe vetett hit biztonságát, a minden gyűlölködés, harc, háború fölött diadalmaskodó, változhatatlan szeretetet, amely azonos e,nberiséget fönntartó, ujrateremtő életösztönnel.
Ajkára került a süttői mészkőből készült 5 méteres fekvő alak. Egy 80 cm-es kisplasztikával szerepelt az Ajkai Tavaszi Tárlaton 1973-ban, és ott tetszett meg a város vezetőinek, ők Pap János megyei első titkár bátorítására rendeltek meg a művész által meghatározott 5 méteres nagyságban,
E mű láttán méltán idézhetjük Beudelaire sorait:
“E lényen, mely oly bús fönségnek örül,
Nézd, milyen izgató a kecs finomka bája.
Gyerünk s szépségeit sétáljuk most körül”
/Baudelaire 35-34/
Fölemelt fejének zárt szemei, lányos arca szelídséget áraszt, akihez ezért csak himnikus tisztasággal lehet közelíteni. Egy világot ölel magába, a Létet magát és sugározza vissza e növényi környezetben fekvő gyönyörű alak, amelyhez fogható szépséges szobrot a még oly gazdag magyar szobrászművészet is csak keveset mutat fel. Amikor egy szép álom öltözik testbe, a termékenység istennője e maga sugárzó, boldogító szépségével, lénye egész gazdagságával emeli magasba halandó gyermakeit, a Föld fiait, akik megbűvölve csodálják ezt a nem jászolban, nem királyi pompában, hanem a természet isteni környezetében szendergő, lázba hozóan gyönyörködtető alakot.” (Szíj Rezső)