1958 Demeter (Anya gyerekkel kő), Veszprém

Anya gyerekkel (Demeter)

Anyaga: Kő

Készült: 1958

Felállítás helyszíne: amikor elkészült, nem állították fel

Jelenlegi helyszín: Veszprém, Rózsa u. 43/2 iskola kertje (2000)

A szobor készítésének okáról, körülményeiről nem sikerült adatokat szerezni. Ez a szobor R. Kiss Lenke egyetlen, saját kivitelezésű kőszobra. Emlékszem valami hídépítésből származó pillérkövet kapott (a Napló cikke szerint a Margit-hídból származik), ami rettentő kemény volt. De összeállt egy csapat, a Pista bácsi (Kiss István), Apám, Anyám és a Bencsik István. Utóbbival Anyám nem volt túl elégedett, mert „Ahogy kettőt ütött, máris kért egy karéj zsíros kenyeret.”

A szobor sokáig állt a műteremben, majd elkerült onnan. 

További sorsáról Hertz Viktória írta a Veszprémi Szemle 2018. februárban megjelent cikkében: (http://epa.oszk.hu/03000/03021/00010/pdf/EPA03021_veszpremi_szemle_2018_2_041-063.pdf)

„R. Kiss Lenkénél maradva még: a Rózsa Úti Általános Iskola udvarán található egy alig 70 centiméter magas, mégis monumentális, tömbszerűen formált, harmonikus szobra, az Anya gyermekkel. dr László Péter művészettörténész szerint – aki a művésznő munkásságának kutatója – “korai alkotásról van szó, R. Kiss Lenke a későbbiekben követ már nem faragott”. Valószínűleg az egyik budapesti híd II. világháborúban megrongálódott pilléréből készült. Vándorfiné Fülöp Mária, az iskola nyugalmazott igazgatója mesélte a Napló 2000 06 05-i cikkében, hogy a rendszerváltás időszakában ő és Bors József alpolgármester találták a szobrot a Tűztorony lábánál akkoriban lévő „szemétdombon”. Hogy került oda? Mikor? Nem tudjuk. Az iskola szülői közösségének összefogásával került az iskola udvarára, és biztonságba.”

Képek: https://www.kozterkep.hu/17646/anya-gyerekkel#vetito=110209

Ezt a szobrot – a művész azonos cím használata (Demeter-Anyaság) – miatt gyakran keverik azzal a közterületen fel nem állított, de a VIII. Magyar Képzőművészek Kiállításán (1960) megjelent és a katalógusban is szereplő Anyaság c. 160 cm, gipsz szoborral. Erről írt Szíj Rezső:

“Az anyaság kezdettől fogva mindig izgatta, mint a művészet örök témája mivel az emberiség is folytatódik nemzedékről-nemzedékre. R. Kiss Lenke művészete különben is kimondottan emberközpontú, szemléletéből következik tehát, hogy az anya és gyermeke közti kapcsolatot mint művész is átéli és kifejezi. Anyaság, c. szobra (160 cm). 1960-ban a Műcsarnokban rendezett csoportos kiállításra készült, azonban nemes anyagban azóta sem került kivite­lezésre. Az anyaság boldogító érzelmi állapotát fejezi ki. A for­mai megoldási a lehető legegyszerűbb s ezzel mintegy időtlenné teszi a tartalmat, mind irodalmi, mind formai tekintetben. Egyszerű nagy formák tiszta rendje uralkodik rajta. Nincs egyetlen egy mozdulat sem, mely elvonná a figyelmet a lényegtől az anya­ság boldogságától, mely méltóság érzetet vált ki az érző emberből.”